SK: Ku keške: Prosím vždy vrátite na svoje miesto. Nezabudni na pero.
HU: A ládához: Kérem Mindig az eredeti helyre visszahelyezni. Ne feledkezz meg tollról.
História obce:
Roku 1239 sa spomína obec ako Olgia, roku 1259 ako Ouga. V listine z roku 1251 sa spomínajú Iobagio castri de Ovga, čiže poddaní obce Ovga (vyslovovalo sa zrejme podľa miestneho nárečia ako Óďa). Podľa J. Stanislava môže ísť o názov odvodený z predpokladaného slovanského slova *Oldza, ale presvedčivé dôkazy neexistujú.
Názov mohol byť odvodený aj od osobného mena. Usadlosť vznikla medzi 10. a 12. storočím v hraničnom pásme uhorského štátu. Pred rokom 1851 ju obývalo 297 rímskych katolíkov a 34 židov, všetci sa hlásili k maďarskej národnosti. V tých časoch sa o obci píše, že chotár je málo úrodný, lebo pôda je piesčitá a kamenistá, ale má bohaté pasienky, ktoré sú základom chovu dobytka.
Zemepánom od nepamäti bola rodina Olgyayovcov, neskôr sa hrdila svojou kúriou v Oľdzi vdova po Lajosovi Udvarnokym. Podľa iného prameňa patrí roku 1251 bratislavskému hradu a spomína sa ako Ouga alebo Ougya a bratislavský pod -župan Puer jej časť daroval istému majstrovi Böjtösovi. V 14. storočí je spomínaný v listinách rodiny Olgyayovcov. V listine kráľa Mateja z 29. mája 1488 je spomínaná pod menom Ogya.
Neskôr boli jej vlastníkmi rodiny Udvarnokyovcov a Bacsákovcov. V prvej polovici19. storočia mali v chotári obce významné majetky Olgyayovci Karol a Zsigmund a Vendelín Bacsák. Zaujímavé sú chotárne názvy Félnyárasd, Longordócz a Macsola.
Na začiatku 20. storočia obec tvorilo 48 domov s 248 rímsko-katolíckymi obyvateľmi, napospol maďarskej národnosti. Obec nemala kostol, poštu, telegraf ani železničnú stanicu. Tieto služby obyvateľom zabezpečovali susedné obce. Slovenský názov Oľdza bol zavedený v roku 1948.
Zdroj: http://www.oldza.sk/historia
Község történelméből:
A falu első okleveles említése 1239-ből származik Ogia alakban. 1259-ben Ouga, 1251-ben lobagio castri Ovga, vagyis ovgai jobbágyok; Stanislav történész szerint a névnek lehet szláv eredete, de erre írásos bizonýíték nincs.
A település a 10.-12. században jött létre. Olgyán is áll egy nemesi kúria, amely a XIX. században épült egy régebbi helyén. 1851-ben, Olgya, magyar falu Pozsony vármegyében; 297 katolikus, 34 zsidó lakossal. Özvegy Udvarnoky asszonyság szép curiális házával; Homokos és kavicsos határral, nem igen termékeny földű, legelője bőven van.
Földesura: a régi törzsökös Olgyai család és Udvarnoky Lajosné, aki később szép kúriájával büszkélkedett. Olgya kezdetben pozsonyi várbirtok. 1251-ben Puer pozsonyi alispán valamelyik itteni birtokrészt Böjtös mesternek ítélte oda. 1358-ban már az Olgyai család a község földesura. 1488-ban Mátyás király egyik oklevelében van említve Olgya néven a község.
A későbbiekben az Udvarnoky és Bacsák családok lettek a község földesurai. A XIX. század első felében Olgyai Károlynak és Zsigmondnak, valamint Bacsák Vendelnek volt itt nagyobb birtoka. A községhez tartoznak a Félnyárad, Landorgócz és Mocsola nevű dűlők.
A XX. század elején Olgya felső-csallóközi magyar kisközség, melynek 48 házát 284 római katolikus vallású lakos lakja. A községnek nincs temploma, postája és távírója, vasútállomás nincs, a vonatok Úszorra járnak. Oľdza szlovák falunevet 1948-ban kapta.
Forrás: http://www.oldza.sk/hu/tortenelem